• "A stílus az egyik módja annak, hogy elmondd ki vagy, anélkül, hogy megszólalnál.” /Rachel Zoe/

Esküvő a Normafánál I.

Mindenki mást szeret ebben a Normafában. Van, aki a friss levegőt, míg mások a pazar kilátást. Vannak viszont párok, akik többre készülnek egy kis romantikus sétánál, amikor feljönnek ide. Ők egy kedves kis helyet keresnek, ahol madárcsicsergés közepette tudják kimondani az „igent”.

A Normafa Étterem már „ősidők óta” a síelők paradicsoma télvíz idején. Generációkon keresztül öröklődött itt a téli sportok iránti szenvedély. Nagypapák tanították meg itt a lesiklás rejtelmeit unokáiknak. Akik ma már felnőttek, és az imádott Normafának új szerepet is találtak!
Meghitt kis kertjében, egy modern rendezvénysátor bújik meg, ahol a látványon és a friss levegőn túl a segítőkész személyzet is adott egy különleges esküvőhöz.

A sátor krémes alapszíne gyakorlatilag minden színt „befogad”. Így nem kell sok gondot fordítani arra, hogy a rendelkezésre álló tér és a pár elképzelései összhangba kerüljenek. Dekorációs szempontból tehát egy „tiszta vászon” ez a rendezvénysátor.
Az engem megkereső pár mégis kerülte a harsány, feltűnő árnyalatokat. A kis kert diszkrét bájához is tökéletesen illeszkedő hamvas barack színt választották alapszínül.
A fák levelének sötétzöldje, a lehető legtökéletesebb kontrasztot képezte, ezért már nem is kellett kiemelő színen gondolkozniuk. ( ld. Esküvő a Normafánál II. c blog bejegyzésünk )
A sátor ideális belmagasságú, ha dekorációs szempontból kell véleményt alkotnom. Pont elég ahhoz, hogy textilekkel lehessen lágyítani és esküvősebbé tenni. Amelyek kétség kívül az egyik legjobb ár-érték arányú dekoráció kialakítását teszik lehetővé. Viszont nem túl magas ahhoz, hogy átlagos kislétránál nagyobb eszközt kelljen mozgatnunk.
A plafont tehát textilekkel és kiegészítésként rózsagömbökkel dekoráltuk.
A „szokásos” asztalcsík most sem maradt el, hiszen olyan esküvőkön, ahol a vacsora fel van szervizelve – és nem svédasztalos -, ott helyet kell hagyni az ételnek, és alapdekorációnak az asztali futó a legideálisabb. Ilyenkor nem lehet apró dekorációs „ kütyükkel” telezsúfolni az asztalok felületét.
A Chiavari székek a kedvenc bútordarabjaim közé tartoznak. Dekorációs szempontból teljesen ideálisak egy esküvőre. ( ld. Akkor most chiavari vagy amerikai ez a szék c. blog bejegyzésem ). Most sem díszítettük túl. Egy ferdére kötött masni éppen elégnek bizonyult.

A háttér most viszonylag rövid kivitelezésű volt, mivel mindösszesen ketten ültek a főasztalnál. Az alapszíne ennek is a barack, rátétként pedig visszaköszön a sátor krémes árnyalata. A kert erdei hangulatát pedig a főasztal laza szerkezetű , leomló virágkompozíciója jelenítette meg.

A pár kérésére a sütis pult is saját dekorációt kapott. A barack és a krém szalagos tüllös – kicsit bohémabb hangulatú – hátfal egyrészt kitakarta az ablakot, másrészt egységes hátteret biztosított az édességeknek. Az örömapuka által készített süteményes „dobogó”, és az örömanyuka kézügyességét dicsérő kasír rá valódi családi összefogásról tanúskodott . Szerencsére így a cukrászati remekművek is méltó helyre kerültek!
Már csak egy kis szolid virágdísz kellett az asztalokra és készen is állt a Normafa sátra a vendégfogadásra.

Sütis pult : előtte – utána

Hozzászólások lezárva.